Őskor/őstörténet

Charles Darvin 1859-es evolúciós (törzsfejlődés) elmélete

1.) Biológiai feltétel
Homo sapiens sapiens (gondolkodó ember)
- használta a tüzet
- felegyenesedve járt
- kommunikált
- hitt a túlvilágban

2.) Élelemtermelés
I. E. 7000-6000 „TEMÉKENY FÉLHOLD" (Vörös-tenger --> Perzsa-öböl)
- víz (folyók, csapadék)
- napfény
- termőtalaj
- gabonák vadon termett

3.) Állattenyéssztés
I. E. 5000 Törökország DOMESZTIKÁCIÓ (háziasítás)
haszonállatok (juh, kecske)

4.) Első városok
I. E. 7000-6000 Jerikó (egyik első város)

5.) Írás
I. E. 3000

Az ókori kelet

Egyiptom (folyója Nílus)
I. E. 2900: Egységes birodalom
A Nílus kétszer árad évente --> termékeny iszap (búza, árpa)
POLITEIZMUS (több istenhit)
Ámon - Ré a főisten
- mumifikálás
- fáraó (király, főpap)
- előkelők (papi, fegyveres)
- hivatalnok réteg
- közrendű szabadok (földművelők, kereskedők) ( ők voltak a legtöbben)
- rabszolgák (kevesen voltak, a ház körül)

PATRIARCHÁLIS rabszolgaság (vagy házi rabszolgák)

Kultúra:
- hieroglifa (képírás)
- természettudomány (csillagászat, matematika, orvostudomány)
- építészet: piramisok (Keopsz fáraó, Gíza)

Mezopotámia (kb. a mai Irak területén)
- folyói: Tigris, Eufrátesz
- rengeteg nép (Sumér, Akkád),
- kultúra,
- sok város [Babilon (Hamurapi király)]

Kultúra: természettudomány (csillagászat), matek

ZIKKURAT: Vallási és tudományos hasznát látták.

Sumér
- kerék
- Gilgames eposz

Írásuk: ékírás
- forrás: Hamurapi (Babilon királya I. E. XVIII. sz.) törvényei. (oszlopon van legyezve)

„Szemet szemért, fogat fogért" Talio - elv
Ezek a törvények főként a szabad embereket és a magántulajdont védték. (főként)

Az ókori zsidóság

Héberek: I. E. XVI. sz. --> „Kánaán"
Mózes: Tíz parancsolat <-- Talio elv
fénykora: I. E. X. sz. - Királyság - Dávid, Jeruzsálem

- Salamon, Nagytemplom

A zsinagóga az nem templom, hanem siratófal.

Az állam két részre szakad. (Asszíria, Babilon)

Próféta: Isten választott embere, szavának közlője.

Asszíria (mai É-Mezopotámia): Legnagyobb, legkegyetlenebb hódító nép.

Perzsia: (mai Irán)
- legyőzi az Asszírokat
- erős, egységes királyság
- I. Dareiosz (I. E. VI. - V. sz.)
- I. Xerxész (I. E. V. sz.)


- vallási dualizmus (kettősség) (Jó <-> Rossz) A jó és a rossz folytonos harcában hisznek.

- közigazgatás
- út- és postahálózat
- aranypénz
- gyümölcs és zöldség a gabona mellett

Fönícia: (mai Szibéria, Libanon)
- nem egységes állam, városállamok (Türosz, Büblosz)

- saját politika
- saját gazdaság
- föld: városlakók tulajdona

Kereskedelem: gyümölcs, olaj, cédrusfa, bíborcsiga, hangjelölő írás (22 mássalhangzót tartalmaz)

Gyarmat:
Olyan anyaországtól/anyavárostól függő terület, amely önálló politikát, gazdaságot nem folytat.
I. E. IX. sz. Karthágó (mai Tunézia)

India:
-folyói: Indus, Gangesz
- I. E. 2000 körül: Dravidák

- tökéletesen meg volt szervezve
- ki volt kövezve
- szennyvízelvezetés

- I. E. 1500: Árják

Kasztrendszer: Zárt társadalmi csoport. Mann törvénykönyve. (legendás király)

 papok, értelmiségiek                        

 harcosok

 közrendű szabadok (földművesek, kereskedők)

 szolgák (rabszolgák, idegenek)

Vallás:
1.) Hinduizmus (örök körfogás)
- Brahma - teremtő
- Visnu - megtartó
- Síva - pusztít, újjáteremt

2.) Buddhizmus (inkább filozófia)
- Buddha - I. E. VI. sz.
- herceg --> vallásalapító
- szenvedélymentes állapot = NIRVANA

Kína:
- folyói:
- Sárga folyó (Hoang - ho)
- Kék folyó (Jangce)
- rizs, gyapot, tea

I. E. 221:
- Kínai császárság
- Qin Shi Huangdi (Csin Si Huang-ti) császár :
- agyaghadsereg
- Kínai Nagyfal (kb. 2500 km hosszú, elzárkózás)

- puskapor
- porcelán
- selyem
- iránytű
- papír

Filozófia:
1.) Taoizmus (Lao-ce)
TAO = örök törvény
2.) Konfucianizmus (Konfucius)

Kínában taoizmus van, s sokáig üldözik a konfucianizmust.

Az ókori Hellász

Az ókorban egységes Görög birodalom nincs, csak városállamok.
Városállamok: Kis-Ázsia nyugati partvidékén

Természeti jellemzők:
- tagolt tengerpart --> sok sziget (Kréta), félsziget (Penopolészoszi - fsz., Attikai - fsz.) öböl
- domborzat: hegyek, dombok (Kis mennyiségű gabona, szőlő, olaj, zöldség, gyümölcs, kecske, juh)

Perhellén kultúrák	Kréta	ami közös	Mükéné
	sziget	virágkor I. E. XVII. sz.	Penopolészoszi - fsz. északi részén, városállam
	XX. sz. vége: Evans (lineáris írás)	politeista vallás	XIX. sz. vége: Schlimann
	I. E. XV. sz.: vulkán árhulláma megsemmisíti	főpapkirály (papi előkelők, hivatalnokok, közrendűek, rabszolgák)	I. E. XIV. sz.: Dór törzsek északról leigázzák
	I. E. XIV. sz.: Krétát is Dór támadás éri

Görög gyarmatosítás I. E. VIII-VII. sz.
- okok:
- gabonák hiánya az anyavárosokban
- túlnépesedés
- összes föld a királyé vagy az arisztokratáké
Adós rabszolgaság: Az emberek a saját szabadságukkal felelnek a föld áráért.

Arisztokraták: legvagyonosabb előkelők
Gyarmat: Önálló politikával, gazdasággal nem rendelkező, az anyavárostól vagy anyaországtól függ.

- helyszínek:
- Fekete - tenger déli partvidéke
- Észak - Afrika
- Dél - Itália + Szicília (I. E. III. századig)
(A kereskedelem miatt fontos helyszínek)

Spárta

- városállam --> Pelopomészoszi - fsz. déli része
- Dór törzsek alapítják
Lükurgosz mondabeli király (törvénygyűjtemény)
- minden föld az államé
- magántulajdon: korlátozott
- társadalmi rend:

- szabad spártaiak
- körüllakók (Spárta környékén élnek)
- HELÓTÁK (rabszolgasorsba taszított őslakosok)

Spártai nevelés:
- gyermek:
- erős --> állam neveli 7. életévükig
- gyenge --> Taigetosz
- „laktanya" - szigorú próbák --> harcosok (hadköteles)

Államszervezet:
5 felügyelő -2 db király - vének tanácsa (28 fő)

|

népgyűlés - jelentéktelen

|

szabad spártaiak

Az athéni demokrácia kialakulása

1) Athén
- Attikai fsz.
- Jónok alapították (kereskedők)

Államforma: királyság (I. E. VIII. sz.) --> arisztokratikus köztársaság (Arisztokraták irányítanak)
Az arisztokratákkal szemben állt a nép (DÉMOSZ) (kereskedők, kézművesek, hajósok, földművesek)
- nincs földjük
- nincs joguk
- adós rabszolgaság

2) Arkónok (arisztokraták) választása (Athént vezető főtisztviselők, I. E. VII. sz, 9db/év)
Azért 9-en, s egy évig, hogy ne alakuljon ki örök hatalom.

3) DRAHÓN I. E. 621
- írásba foglalja a törvényeket = KODIFIKÁCIÓ
- szigorú törvények: halálbüntetés, magántulajdon védelme

4) SZOLÓN I. E. 594
- adós rabszolgaság eltörlése (Démosznak kedvez)
- vagyoni alapú társadalmi rend:

van politikai joguk, tisztviselők (Démoszoknak kedvez)

- 500 mérősök
- lovasok/300 mérősök
- ökörfogatosok/200 mérősök
- napszámosok (Arisztokratáknak kedvez)
törvényhozás: népgyűlés
végrehajtó szerv: bullé (400-ak tanácsa) (mindkettőnek kedvez)
bíráskodás: esküdtbíróság
ellenőrzés: Árész-dombi tanács
- volt Archónokból áll (Arisztokratáknak kedvez)

5) TÜRANNISZ I. E. 560 - 510 [zsarnokság (államforma)]
- egyeduralom --> zsarnok (TÜRANNOSZ) --> I. E. 560 - 527 Peiszisztratosz
- mértéktartó államvezetés
- épít (Pireusz --> hajókikötő)
- I. E. 527 - 510: 2 fia vezeti az államot
I. E. 510: visszaáll a demokratikus berendezkedés

6) KLEISZTHENÉSZ REFORMJAI
- cserépszavazás ( osztrakiszosz)
- 6000 szavazó --> 10 évre száműzik (vagyona megmarad)
célja: egyeduralom ne legyen többet
gyakorlat: politikai ok

-

10 db => bullé (500 fő)

területi alapú társadalom (szolón: vagyon)
- választó kerület (PHÜLÉ) 50 fő

- belső terület (D)
- város (A)
- tengerpart (D)

A Görög - Perzsa háborúk
(I. E. 497-448)

1) Okok:
- Perzsia megerősödik:
- I. Dareiosz (I. E. VI-V. sz.)
- terjeszkedik:
- Kis-Ázsia nyugati partvidéke
- görög szigetvilág
I. E. 494: Athén hadihajókkal támogatja a szigeteket.
- Dareiosz hadat üzen Athénnak

I. hadjárat I. E. 492:
- terv: Tengeren támadnak északról.
- a flotta megsemmisül Athosz-foknál

II. hadjárat I. E. 490:
- terv: Tengeren Attikára támad.
Miltiadész (athéni fővezér) <--> I. Dareiosz (vereséget szenved)

I. Xerxész:
- I. hadjárat:
- terv: északról, szárazföldön támad
- I. E. 480: Thermopülai szorosnál támad

Leonidász király (vereséget szenved árulás miatt)

Athén:
- Themisztoklész:
- flottát kell építeni (D)
- kiürítteti Athént, mert Xerxész oda parancsolja a flottáját
- Ariszteidész: szárazföldi támadás (A)

Szalamiszi öböl I.E. 480:
- Themisztoklész győz
- Xerxész hajón elmenekül
- perzsa szárazföldi hadsereg
- I. E. 479 plataiai csata (Spárta győz)

béke: I. E. 448 Spárta <--> Athén

Az athéni görög demokrácia fénykora és válsága
(I. E. V. sz. első felében fénykor, második felében válság)

Periklész:
- sztratégosz (hadvezér, összesen 10) --> 15x választják = 15 évig hadvezér (politikába is van beleszólása)
- tisztségviselők (népgyűlés, esküdtbíróság): napidíj
+ „politika”
- korrupció
- kiszélesíti a jogokat
- METOIKOSZOK (beköltözők)
- rabszolgáknak s a nőknek még mindig nincs joguk
- Árész-dombi tanácsot korlátozza
- óriási építkezéseket is vezet

A görög demokrácia válsága

ok: Spárta és Athén ellentéte
- I. E. 431 – 401 peloponnészoszi háború
- Athén veszt
- 429-ben Periklész meghal (pestisben)
- mindkét városállam meggyengül
- ez a Makedón hódítóknak kedvez

Nagy Sándor és a Makedón birodalom felemelkedése

Makedón: lovas északi nép
királyuk: II. Philipposz <--> Athén
- II. Philipposz:

- I. E. 338: Khaironeai csatában Alexandrosz [Nagy Sándor (Philipposz fia), nevelője Arisztotelész] legyőzi az összes városállamot.

- Athén:
- Démoszthenész (politikus, szónok)
- „philippikák” } valaki ellen irányuló beszéd

- Hellász meghódítása
- I. E. 338: Philipposzt meggyilkolják, utódja Alexandrosz
- hadjárat:
- célja: kelet meghódítása (Perzsák legyőzésével)
- I. E. 333: isszoszi csatában Nagy Sándor győz
- ötlet (ami meg is valósul): gazdag föníciai városállamok + Egyiptom elfoglalása (331)
- Nagy Sándor és a hadsereg visszavonul Babilonba
- I. E. 324-ben Nagy Sándor meghal Babilonban
- a birodalom szétesik

Trónkövetelők: (körbegyilkolják egymást)
- felesége
- szeretője
- hadvezérei
- fiai

Ptolemaiosz (egyik hadvezér) dinasztiát alapít Egyiptomban.
Az ország 3 részre szakad.
A Nílus deltában még életében elnevez magáról egy várost.

Hellenizmus: Ókori görög és az ókori keleti kultúra egymásra hatása.

A görög vallás

A görög vallás politeizmus (több istenhit).
Antropomorf istenvilág jellemzi.
Az istenek emberiek, viszont nagyon bosszúállóak.
I. E. 776: első olimpia
- Olümpia városából ered, Zeusz tiszteletére

A görög kultúra

Művészet:
1) Építészet:

1: Dór oszlop
2: Ión oszlop
3: Korinthoszi oszlop [akantusz dísz (pálmalevél)]

Ókori Athén fellegvára Akropolisz.
I. E. V. században építteti ki Periklész.
Parthenon: Athéné istennő temploma.
Főépítész + szobrász: Pheidiász

2

 timpanon

 fejezet

 oszlopcsarnok (Portikusz)

) Szobrászat
- klasszikus
- I. E. V. század
- istenek
- sportolószobrok: harmónia, emberi test szépsége pl.: Makrón – Diszkoszvető

hellenizmus
Laokoón – csoport
- mozgalmas
- aszimmetrikus

3) Festészet
- falképek (Kréta)

- vázafestészet

- vörös alakos
- fekete alakos

A görög filozófia
(„bölcsesség szeretete” – módszeres gondolkodás)

1) Preszókratikus korszak (Szókratész előttiek) I. E. VIII-VII. sz.
ősanyag? a világ keletkezése?
- Thalész: víz
- Pitagorasz: szám
- Hérakleitosz: A világ folyamatosan változik, mozgásban van.

2) Klasszikus korszak I. E. VI-V. sz.
- Szókratész (nem írt le semmit  Platón)
- kérdezve tanít (bábáskodó módszer)
- Mi a boldogság? Mi a jó/rossz? (etika)
I. E. 399-ben koholt vádak alapján kivégzik.
- Platón
Szerinte két világ van

A tanulás nem más, mint visszaemlékezés.
Biztos, hogy minden valódi, ami körülöttünk van?
- Arisztotelész I. E. IV. sz.  Mi az állam?
Arisztotelészi világképnek azt nevezzük, hogy a Föld lapos, s körülötte kering minden.

3

} Általános kiábrándultság  saját világ, szféra

) Hellenizmus (Nagy Sándor halála után)
„Élj elrejtőzve!”
„Ragadd meg a napot, élj a mának!”

Az ókori Róma

Természetföldrajz:
- Itáliai (/Appennini) –félsziget
- mediterrán éghajlat
- tagolatlan partvonal

Róma:
- alapítási mítosz:
- Romulusz és Rémusz
- apjuk Mars (hadisten, szent állat a farkas)
- anyjuk Rhea Silvia papnő
- Amulius nagybácsi
- Romulusz megöli Rémuszt
- Romulusz a városalapító, ő az első király
- halála után istenként tisztelik

Valóság:
Titus tivitus
I. E. 753 (római időszámítás kezdte): 7 dombra épült

PATRÍCIUSOK: városalapítók leszármazottai
A földel és a joggal ők rendelkeznek.

PLEBEJUSOK: beköltözők leszármazottai
- pásztorkodás, kereskedés, földművelés
- nincs földjük, nincs joguk

Itália a Rómaiak előtt

I. E. 1400 körül indoeurópai bevándorlás

Etruszkok (I. E. IX. – V. sz.):
- nyelvük ?
- városok
- csatornázás
- gladiátorjátékok
- közvetítik:
- az istenvilágot
- ABC (Fönícia  görögök  etruszk  Róma)
- Róma utolsó 7 királyából utolsó 3 Etruszk

A római királyság
(I. E. 753 – 510)

Királyság:
- Vének (senatus) tanácsa: tagjai a szenátorok (Patrícius)
- Plebejusok (nincs joguk)
- Patriarchális rabszolgaság

Terjeszkednek: Latin népek behódoltatása
I. E. 510: Elűzik az utolsó királyt, Tarquinius Superbus (gőgös, beképzelt)

A római köztársaság

A köztársaság nem demokráciát, s nem is egyenlőséget jelent, hanem a hatalmat a nép nevében gyakorolták. (közvetett úton vesznek részt a politikában a polgárok)

Senatus (patríciusok)  2 konzul (az állam élén állnak

 Dictator
- rendkívüli időkben
- nem örökletes (vissza kell adni)

Tisztségviselők (magisztrátusok)
Plebejusok
Rabszolgák

2 képviselő képviseli a plebejusokat (NÉPTRIBUNUS, 2 plebejus)
I. E. 494: Plebejusok kivonulnak a Szent hegyre.

példázat: „gyomor” – patríciusok  ha elbuknak, bukik Róma is.

I. E. 494: néptribunusi hivatal (2 plebejus)
VÉTÓJOG: tiltakozási jog

T

Plebejusok megszerzik az I. E. V-IV. században.

ovábbi magisztrátusok:
- pontifex maximus (1) – Róma főpapja
- cenzor (2):
- ellenőrizték az államvagyont
- ők állították össze a senatus névsorát
- quaestor (4)  napi pénzügyek
- praetor (6)  bíró
- aedilis
- lictor (törvényszolgák)

I. E. 321: eltörlik az adós rabszolgaságot (MEXUM)  plebejusoknak kedvez

I. E. 451: kodifikáció = törvények írásba foglalása

Kodifikáció:
- 10 jogtudó férfi = DECEMVIREK
- XII táblás törvények
- érvényesül a Talio – elv
- szigorúak
- magántulajdon védelme elsődleges

I. E. IV. századtól az egyik konzul is lehet plebejus.

A pun háborúk

Punok:
- székváros Karthágó (I. E. IX. sz., föníciaiak alapítják)
- kereskedők
- politeisták

Előzmény:
- Talentumi* háború (I. E. III. sz.)
A rómaiak és a punok (nyernek) háborúztak Dél – Itália görög gyárvárosok + Pürrhosz épeiroszi (Ny-Hellász) király (vesztenek)

I. E. 225: egész Itália Rómáé

1. Pun háború (I. E. 264 – 241)
- ok: Szicília (elsősorban gabona!)
- kezdeti előny a Punoké (flotta!)
- végső győzelem Rómáé

1. provincia: Szicília

Provincia: Rómaiak által meghódított terület Itálián kívül, ahol bevezetik a római közigazgatást.

A punok hatalmas hadi sarcot fizettek a rómaiaknak.

2. Pun háború (I. E. 218 – 201)
punok: terjeszkednek az Ibériai – félsziget keleti partvidékén  Cartago Nova (új város)

Róma ellentétes célja: A Földközi - tenger legyen római beltenger.

Hannibál pun hadvezér terve:
Északról támadni Rómára, + leigázott népeket felizzítani. Ezzel szemben sok ember, sok elefánt elpusztul. Nem lázadnak fel Róma ellenségei.

I. E. 216: Cannae-i csata  Hannibal győzelmet arat

Rómaiak hadvezére: Cornelius Scipio (Scipio Africano)

ötlete: átkel Afrikába

I. E. 202: Zámai csata (Pun vereség)

- a pun flotta leszerelése
- minden területét elveszti Karthágó
- óriási hadisarc
- önállóan nem politizálhat/hódítgathat

3. Pun háború I. E. 149 – 146: Karthágó végleges elpusztítása és lerombolása.

A római köztársaság válsága

győztes háború  nő a rabszolgák száma (klasszikus rabszolgaság)  munkaerő olcsó } rabszolgatartó nagybirtokok (LATIFUNDIUM)  a szabad parasztok tönkremennek  a hadsereget ők alkották

új társasági rétegek:
- városi szegények: PROLETARIÁTUS  polgárjoguk van csak
- lovagok (= lovasok)  adóbérlés (kb. a 6x-osát szedték be saját zsebre)
- politikai hatalomra törnek

néppárt	szenátori párt (optimaták) „LEGJOBBAK”
földosztást követel	rendet, nyugalmat akarnak
lovagok

Földreform I. E. 133:
Tiberius Gracchus néptribunus arányosan akarja elosztani a földeket
- beszéd: az itáliai parasztok helyzete rosszabb, mint a parasztoké
- agyonverik az embereivel együtt

Oldal: TÖRTÉNELEMOKOR
fyman - © 2008 - 2025 - fymanforever.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat