fyman

IRODALOM

HÁT ELSŐ KÖRBEN A SAJÁT KÖTELEZŐMRÖL KÉSZITETT VÁZLATOMAT TENNÉM FEL,A TÖBBIN MEG DOLGOZOM

Aiszkhülosz - Leláncolt Prométheusz-A történet a Szkűthiai sziklás vidéken játszódik.Főbb szereplők:- Erő- Erőszak- Héphaisztosz- Prométheusz- Az ókeaniszok kara- Ió- Hermész.A cselekmény kiindulópontja: Prométheusz ellopja Héphaisztosztól a „soktudó tüzet" és az embereknek, egyszerű halandóknak ajándékozza azzal a céllal, hogy bármilyen mesterséget kitanulhassanak. Prométheusznak ezért bűnhődnie kell.</pAz Erő kijelöli Prométheusz számára azt a területet, ahol tettéért bűnhődnie kell. A választás Szkűthia sziklás vidékére esett, ahol Prométheusz büntetése az, hogy egy sziklához láncolva kell élnie. A büntetést Héphaisztosznak kell végrehajtania, aki Zeusz fia, Prométheusz rokona. Nem szívesen veri láncra Prométheuszt, de az Erő végig figyeli a sajnálkozó Héphaisztoszt, hogy kellő keménységgel hatja-e végre a feladatot.Mikor Prométheusz egyedül marad, a régi istennemzetség tagjainak, a Napnak és Földnek panaszolja el, hogy istenként mit tettek vele a többiek. Hirtelen hangokat hall, de nem tudja, hogy ki közeledik feléje - isten vagy halandó, segítségére jönnek, vagy megnézni őt, milyen kínokat él át. A tengeristennek, Ókeanosznak lányai keresik őt fel, akiknek kérésére Prométheusz elmeséli, miként jutott ilyen sorsra.Később maga Ókeanosz is felkeresi Prométheuszt, aki közli, hogy beszélni fog Zeusszal az érdekében, ő maga pedig térjen jobb belátásra, ne legyen konok, mert akkor soha nem fogja elnyerni Zeusz bocsánatát. Prométheusznak sikerül meggyőznie Ókeanoszt, hogy ne beszéljen Zeusszal. Tisztában van bűnével, s tudja, hogy hibát követett el, de másokat ezzel nem szeretne bajba sodorni. Elmondja, hogy anyjától tudja a titkot, amivel végezni lehetne Zeusszal, de még nincs itt az idő, hogy nyilvánosságra hozza. Prométheusz szavai megrémítik az ókeániszokat. Megjelenik a színen Ió, akit Prométheuszhoz hasonlóan szintén az istenek haragja sújtott. Ió Zeusz szeretője volt, és mikor a féltékeny Héra, Zeusz felesége megtudta, tehénné változtatta őt, s hogy nyugta ne lehessen, egy bögöly hajszolja őt keresztül-kasul a világban.Prométheusz és Ió elmesélik egymásnak büntetésük történetét. Prométheusz tudja Ió múltját, jelenét és jövőjét is. Prométheusz Ió jövőjéről beszél: Zeusz Iót Egyiptomban fogja felszabadítani, Ió pedig a sötét bőrű Epaphoszt szüli majd tőle. Ió tizenharmadik leszármazottja, egy híres nyíllövő lesz Prométheusz felszabadítója, s Zeusz végzetét saját sorsához hasonlóan saját fia fogja majd okozni. Eközben Zeusz elküldi egyik fiát, Hermészt Prométheuszhoz, hogy tudakolja meg, melyik nászából születik majd az a gyermek, aki a vesztét okozza majd.Prométheusz nem hódol be az új istennek, mire Hermész viharokkal és villámmal fenyegeti őt. Az ókeaniszok mindvégig Prométheusszal maradnak, aki még beszél, miközben már hallani a mennydörgéseket, s egy villámtól sújtva a mélybe zuhan.

Az irodalom alkotóelemei a szervező, a mű és a befogadó.
A versek összességét költészetnek nevezzük.

Az irodalom műnemei:
A líra: költői versek
Műfajok:
- dal
- elégia
- epigramma
- Himnusz
- óda
- szonett
- rapszódia

Epika: prózai művek
Műfajok:
- mese
- elbeszélés
- novella
- regény

Dráma: színpadra szánt mű
Műfajai:
- tragédia
- komédia
- drámai költemény

Átmeneti műfajok a ballada, az eposz és az episztola (költői levél).

Mítosz (mese)
Az ember örökké kereste a kérdést az élet nagy kérdéseire, gondolkodásának megfelelő szintjével, mindig felállított egy tézist, ezt történetbe foglalta s szájhagyomány útján terjesztette.

Antikvitás: Az ókori görög és római művelődés, tudomány és művészet összefoglaló neve. I.E. a 8. sz.-tól I. U. 476-ig tartott.

Művelődéstörténeti korszak: Minden művészeti ágat érint.

Filozófia:

Szókratész I. E-. 469-399
Athén városában született. Sohasem írt le egy sort sem, sétálgatott a piactéren, s beszélgetve tanított.
Végkövetkeztetés: Senki sem hibázik akarattal, csak nem ismeri az erényt. A filozófiának ezt a területét etikának nevezzük. Platón jegyzi le a tanait.

Görög

Trójai mondakör
Trója egy kisázsiai város. Trója a mai Törökország területén található. Görög neve Ilion. Egy esküvőre vagy lakomára nem hívták meg Erisz, ezért bosszút esküdött. Begurít ezért egy aranyalmát a társaságba „ Legjobb” felirattal (szépségre vonatkozóan). Aphrodité, Pallasz Athéné és Héra kezdtek el versengeni érte. Paris hercegét (Trója hercege) kérték fel, hogy döntsön. Aphroditét választotta, mert szép Helénát ígérte neki. De ő Menelaosz felesége volt. Agamemnonnal (Mükéné királya és Menelaosz bátyja) megtámadták Tróját. 10 évig tartott a háború.

Hexameterben íródott két vers.
Két verselési típust ismerünk:
1) Időmértékes (95%-a ilyen a verseinknek)
2)Ütemhangsúlyos

Időmértékes verselés: Hosszú és rövid szótagok szabályos váltakozása, magánhangzótól magánhangzóig vizsgáljuk. Alapegysége a versláb: _ hosszú szótag, u rövid szótag
repu|ül u|ő -|gép-|anyu|ahu|aj u|ó-

Akkor magas a szótag, ha a benne lévő magánhangzó is hosszú, vagy ha a benne lévő magánhangzó rövid, de 2 vagy több mássalhangzó követi. Minden egyéb esetben rövid.

Verslábak:
- jambus u_
- trocheus _u
- daktilus _uu
- spondeus (helyettesítő versláb) __
- anapesztus uu_

Hexameter: 6 verslábból álló sor, az első öt versláb daktilus, a 6. jambus. Az 5. versláb sohasem helyettesíthető.

Homérosz az I. E. 8. században alkotott, néhány életrajzíró szerint vak énekmondó volt.

Eposz: Verses formájú elbeszélő mű, amelynek témája magasztos, hősei természetfeletti erővel rendelkeznek, s szájhagyomány útján terjed.

Eposzi kellékek:
- segélykérés (invokáció)
- témamegjelölés (propozíció)
- in medias res (a dolgok közepébe vágás)
- seregszemle (emmerácio)
- állandó jelzők (gyorslábú Achilles)
- késleltetés
- mitológiai apparátus (pl.: istenek)

Hérosz – Íliász
Trójaiak: Triamos (Trója királya) fiai Hektor és Paris

Görögök:
Menelaosz (spártai király) testvére Agamemnon (Mükéné királya). Achilleusz harcos/katona, csak a sarka sebezhető. Ő egy félisten, anyja Thetisz. Amikor megszületett, anyja a sarkánál fogva lógatta az élet vizébe. Odüsszeusz Ithaka királya. Az utolsó évnek 51 napját írja le. Agamemnon megsérti Apollót a jóslás istenét azzal, hogy egyik papjának a lányát nem adja vissza, ezért dögvész sújtja a tábort. Visszaadja a pap lányát, de elveszi Achilleusz ágyasát. Megkéri anyját, hogy járjon közben az isteneknél, hogy a görögök veszítsenek.Íliász

Visszaadja a papnak a lányát, viszont elveszi Achilles ágyasát. Megengedi barátjának, Patroklosznak, hogy használja a fegyvereit a harcokban. Patrokloszt megöli Hektor, s meg is gyalázta. Achilles elmegy az anyjához, hogy Héfaisztosz csináljon neki új fegyvereket. Legyőzi Hektort, s nem adja ki a tetemét. Priamosz király elmegy Achilleshez, s könyörög fia holttestéért. Achilles megsajnálja, s kiadja. Megígéri, hogy míg tart a temetés, szünetelteti a harcot.

Homérosz – Odüsszeia
A főhőse Odüsszeusz, Ithaka királya. A csata végeztével elindul hazafelé, de 20 évig tart, míg hazaér.
Szerkezeti felépítés:
1) A fia története, Télemakhosz (egyes szám, 3. személyben)
2) Odüsszeusz kalandjai
- Az 5-8. énekig Kalüpszónál játszódik. (egyes szám, 1. személyben)
- a 9-12. ének phaiákok szigetén játszódik. (egyes szám, 3. személyben)
3) Bosszú 13-24. ének (egyes szám, 3. személyben)

Az Olümposzi istenek Poszeidón részvétele nélkül eldöntik, hogy hazavezetik Odüsszeuszt Ithakára. Pallasz Athéné elmegy Ithakára, s szól Télemakhosznak, hogy keresse meg az apját. Hermész elmegy Kalüpszó nimfához, s közli az istenek döntését, hogy el kell engednie Odüsszeuszt. Ithakán Pénelopé egyedül él már 30 éve. A kérők ostromolják Phenelopét, ki a szemfedő szövésével húzza az időt, mert tudja, hogy él a férje.
A fiú elindul megkeresni az apját. Nesztortól és Menelaosztól kér segítséget, kik harcostársai voltak apjának.
Kalüpszó isteni parancsra kénytelen elengedni Odüsszeuszt. Tutajt készít, s mikor elkészül, elindul. Poszeidón vihart küld rá, s félholtan a Phaiakok szigetére tér. Nauszikaá és az udvarhölgyei találnak rá, s beviszik a palotába.
Kalandok:
- a Kikónok földjén
- a lótuszevők szigetén (lótusz az átlagemberre erős drog)
- a küklopszok szigetén
- Aiolosz király a szelek királya (nyugati szelet ad egy bőrtömlőben Odüsszeusznak)
- az emberevő óriások szigetén
- Kirké szigetén (Kirké egy nimfa, ki állatokká varázsolta az embereket. Nála 1 nap, 1 év átlagosan.)
- alvilág
- Kirké szigete felé vetődnek. Sziréneket küld a hajójához. Odüsszeusz viaszt öntet az emberei fülébe, saját magát pedig kikötteti az árbóchoz.
- a tengeri szörnyek
- Héliosz szigetén (a napisten szigete) A tehenek Héliosz lányai, de néhány katona levág 1-2-t. Zeusz ezért villámmal sújt le rájuk.
- Odüsszeusz egy fába kapaszkodva sodródik Kalüpszó szigetére.

Miután meghallgatták a kalandokat, megígérték Odüsszeusznak, hogy elviszik Ithakára. Poszeidón megbünteti a Phaiákokat ezért, a hajójukat kővé változtatja, városukat pedig sziklákkal veszi körül. Pallasz Athéné Odüsszeuszt öreg koldussá változtatja, s Télemakhoszt is visszahívja. Csak a kutyája, s a dadája ismeri fel, s a fiát is sikerül meggyőzni.

Görög líra

A legelső lírai műfaj az elégia. Kezdetben minden hosszabb, disztichonban írt költeményt elégiának nevezték.
Disztichon: időmértékes verselés egyik formája
Elégia mai meghatározása: Vágyott értékek hiánya, belenyugvó szomorúsággal.

Epigrammának eredeti jelentése rávésés, felirat.
Mai értelme: Rövid, tömör, csattanóval végződő mű.

Himnusz: I. E. VII. - VI. sz. között alakult ki. Istenséget megszólító, ünnepélyes témájú, emelkedett hangnemben íródott mű.

Dal: Egynemű érzéseket egyszerű formában, személyes hangnemben megjelenítő mű.

Jeles képviselő a görög lírában:
Szapphó: I. E. 629 – 568
A világirodalom első ismert költője, Leszbosz szigetén élt, ahol egy lányneveldében volt nevelőnő. Verseit fiatal lányokhoz írta, ezek már versszakokra volt bontva, s lantkísérettel adták elő szűk baráti körben.
Műcímek:
- Aphroditéhoz
- Úgytűnik nékem

Anokreon: I. E. 572 – 487
Bordalokat írt, de írt még a szerelemről, a mámorról és a játékokról.
Művei:
- Gyűlölöm azt
- Engem a szerelem

Antigoné

Thébai mondakör:
Laiosz király és Iokaszté (királyné) jóslatot kap.
Oidikusz (dagadt lábú). Korinthoszi királyi pár neveli fel. Ő is megismeri a jóslatot, megindul Théba felé.
Útközben megöli apját. Szfinx találós kérdése.
Elveszi anyját.
Gyermekei:
Polüneikész, Eteoklész (fiúk), Antigoné, Iszméné (lányok)

Ismét dögvész Thébában. Meg kell találni Laiosz gyilkosát.

Végkifejlet:
Iokasztész öngyilkos lesz, fiaira átkot mond (egymás kezétől essenek el)
felváltva uralkodjanak, kiszúrja saját szemét, s Antigoné kíséri útján.

Dramatikusok:
1) Konfliktusos dráma: Azonos rangú szereplők között van alapkonfliktus. Történelmileg fontos témák jelennek meg. A főhős elbukik, de a megbomlott harmónia helyreáll. Ezért tragédia.

2) Középpontos dráma: Egy szereplő lelkén keresztül jelenik meg a cselekmény, ő mindegyik jelenetben szerepel, a többiek csak mellékszereplők.

3) Kétszintes dráma: A fizikai világ és a szellemek, istenek világa is megjelenik a műben.

Szophoklész – Antigoné

Az első év leteltével Epeoklész nem adja át a hatalmat, Polüneikész Argoszból kér segítséget, egymás kezétől halnak meg.
A trónt Ioaklész testvére, Kreon foglalja el. Antigoné és Iszméné vitatkoznak. Antigoné a lelkiismeret parancsának, Iszméné Kreon parancsának akar engedelmeskeni.

1. jelenet: Végre béke lesz a városban.
2. jelenet: Kreon megtartja első beszédét, megjelenik az őr, hogy valaki porral hintette be a holtestet.

Kar: Burkoltan kritizálja Kreont.

3. jelenet: Az őr hozza Antigonét, Kreon próbálja összeesküvésnek beállítani, Iszméné is bűnösnek vallja magát, Kreon eszteleneknek nevezi őket.

Kar: Látszólag Antigonét bírálja, de Kreonnak szólnak a szavak

4. jelenet: Kreon és fia Haimon (Antigoné jegyese) vitázik, az apa félreérti fia szavait, egy kicsit megenyhül, Iszméné halálos ítéletét visszavonja, Antigoné megkövezését befalazásra változtatja.

Kar: Haimonnak ad igazat, de Kreonnal nem mer szembeszálni.

5. jelenet: A kar és Antigoné találkozása. Fél a haláltól. Megjelenik Kreon a színen, Antigonét elhurcolják. Teireiszász a vak jós megjelenik, s az istenek haragjával fenyegeti Kreont. A jóst elutasítja, de a jóslattól megijed, alázatossá válik.

Kar: Megörül a változásnak.

6. jelenet: Egy hírnöktől megtudjuk, Antigoné és Haimon öngyilkos lesz. Újabb hír érkezik: Eunidiké is végzett magával fia halálhírére. Kreon büntetése, hogy nem halhat meg, az alvilágban nem várja nyugalom.

Katarzis: A konfliktus feloldása felszabadítja a nézőt a szorongástól.

Római irodalom

I. E. 753-ban alapították Róma városát.
Hellenizmus: Nagy Sándor hódításainak következtében megismerkednek a görög kultúrával, ennek eredményeképpen egy új kultúra jön létre, ezt nevezzük hellenizmusnak. Szellemi központja Alexandria.

Minden tudományágra kihatott a görög kultúra, kivéve a jog.
Jeles képviselők:
- Catullus: A törvényes házasság fölé helyezi a szeretők kapcsolatát.
Művek: Éljünk lezbia, Gyűlölök és szeretek
- Vergilius: Aeneisz. Ő írta meg a rómaiak eposzát.

eclógia műfaj: Görög jelentése szemelvények pásztori témájú, párbeszédes vagy … hexameterben íródott költemény, bukolikus költemény

- Horaciusz (költő): Az óda műfajának megteremtője.
Mű: Levél a Pízó testvérekhez

Hedonizmus: „Az idő irigy, a remény balga.”
Kétségbeesés gyötri őket, gyakori az öngyilkosság.
Ekkor kezdett kialakulni egy új vallás, a kereszténység.

Ovídiusz: Ő a legműveltebb római költő.
Mű: Szerelmek, Elégia gyűjtemény

Pheadrus (Fédusz): Az első ismert meseíró. 94 db mesét írt. Exodus meséit dolgozta föl. Legismertebb: A róka és a holló

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat